Stratégiai térkép
A stratégiai térkép fogalma a Balanced Scorecard módszer egyik komponenseként vált közismert fogalommá. A Balanced ScoreCard (rövidítve: BSC) egy stratégiai vezetési eszköz (keretrendszer). Magyarra kiegyensúlyozott stratégiai mutatószám-rendszerként lehet lefordítani, de a hazai gyakorlatban is az angol elnevezés használatos. A Robert S. Kaplan – David S. Norton szerzőpáros 1992-től 2004-ig 3 könyvben (magyarul: Balanced Scorecard, Complex Kiadó Kft., 2004; A stratégia központú szervezet, Panem Kft., 2002; Stratégiai térképek, Panem Kft., 2005) és több pulikációban hozta nyilvánosságra nézeteit az általuk kifejlesztett balanced scorecard rendszerről.
Az elnevezésben a "balanced" szó kiegyensúlyozást jelent: az alkalmazott négy nézőpont (pénzügyi, vevői, működési, tanulási) mutatói között, melyek között a korábbi gyakorlattól eltérően nem csupán pénzügyi, hanem egyéb objektív és részben szubjektív mérések eredményeképpen keletkező mutatók is. A "scorecard" szó az Amerikában népszerű sportokban használt pontozótáblákra, azaz a számszerűsített eredményekre utal.
A mutatószámok egy stratégiai térképen rendezhetőek el, ahol a közöttük lévő hatáslánc is alkalmazható, azaz a közöttük lévő összefüggés rendszer is ábrázolható.
Annak ellenére, hogy elsősorban gazdálkodó szervezetek stratégia tervezésére és annak megvalósulásának ellenőrzésére lett kialakítva, az idő múlásával nem gazdasági társaságok, illetve szervezeti egységek szintjén is, így az informatika szintjén is értelmezésre került.
Az IT stratégiai térkép megtervezésekor az eredeti nézőpontok értelmezése módosításra szorul. Az informatikai szervezetek célja nem a profit termelés, így a klasszikus pénzügyi mutatók nem alkalmazhatóak közvetlenül. Itt inkább általánosítva a tulajdonosi elvárások kerülnek kijelölésre, melyeket az informatikai szervezet számára a vállalat menedzsmentje közvetít.
Az informatikai szervezet vevői a belső ügyfelek, akik a vállalat üzleti területein dolgoznak, az ő elvárásaik, célkitűzéseik kerülnek az informatikai stratégiai térkép második dimenziójában azonosításra.
A harmadik dimenzióban az informatikai szervezet belső működési folyamataival kapcsolatos célok kerülnek meghatározásra.
A negyedik, tanulás-fejlődési nézőpontban pedig a szervezeti képességek, az információ kezelési és technológia fejlesztési célkitűzések kerülhetnek meghatározásra.
Egy általános informatikai stratégiai térképet mutat be az alábbi ábra. Mivel az egy általános térkép, itt nem konkrét célkitűzések, hanem általánosságban a vizsgálalandó területek szerepelnek.
Az IT stratégiai térkép meghatározása, kidolgozása nem csupán olyan esetekben hasznos segédeszköz, amikor komplett informatikai stratégia kidolgozása a cél, hanem felmérések, vagy egyes szűkebb területeken felmerülő problémák diagnisztizálása során is.