A végeredmény: magasabb költség, kevesebb érték. Ezek az először 20 évvel ezelőtt felismert problémák mára kritikus szakaszba értek és élőbbek, mint valaha. Az informatikai rendszerek költsége és összetettsége exponenciálisan növekszik, miközben drámai mértékben csökken annak az esélye, hogy a rendszerekből valós értéket nyerjünk.

A végeredmény mára: még magasabb költség, még kevesebb érték. A nagyvállalatok egyre kevésbé engedhetik meg maguknak, hogy ezeket a problémákat figyelmen kívül hagyják. A vállalati architektúra 20 évvel ezelőtt futurisztikusnak tűnő koncepciója mára inkább profetikusnak tűnik.

Ezalatt az időszak alatt jó néhány vállalati architektúrával kapcsolatos módszertan látott napvilágot és került a süllyesztőbe. Jelenleg e területen az esetek 90%-ában az alábbi négy módszertan valamelyikét alkalmazzák:

• Zachman Vállalati Architektúra Keretrendszer — Bár elnevezése alapján keretrendszerről van szó, valójában pontosabb volna a rendszertan elnevezés
• The Open Group Architektúra Keretrendszer (TOGAF) — Bár elnevezése alapján keretrendszerről van szó, valójában pontosabb volna a folyamat elnevezés
• Federal Vállalati Architektúra — Tekinthető akár megvalósított vállalati architektúrának, akár vállalati architektúra létrehozására szolgáló tiltó jellegű módszertannak
• Gartner Módszertan — Leginkább vállalati architektúra-gyakorlatként írható le

Gartner definíciója szerint a Vállalati Architektúra (Enterprise Architecture: EA) olyan tudományág, amely proaktív és holisztikus módon irányítja a vállalatok üzlet folyamatainak elakadásaira adott reakcióit a kívánt üzleti jövőkép és eredmények irányába mutató változások meghatározásával és elemzésével. Az EA tehát úgy teremt értéket, hogy aláírásra kész javaslatokat terjeszt az üzleti oldal és az IT vezetői elé, melyekben a belső szabályzatokat és projekteket a kitűzött üzleti célok elérése érdekében akként kívánja módosítani, hogy azok a meglévő folyamatok hibáiból előnyt kovácsoljanak. Az EA segítségével tehát megmutatható, hogy milyen irányban kell döntéseket hozni ahhoz, hogy az architektúra a kívánt állapot irányában fejlődjön.

A több éve szervesen növekedő vállalatoknak az alábbi tipikus problémákkal kell szembenézniük:

• Kezelhetetlenül bonyolult és egyre költségesebben fenntartható informatikai rendszerek.
• Olyan informatikai rendszerek, amelyek meggátolják a vállalatot abban, hogy gyorsan és költséghatékonyan tudjon reagálni az aktuális és jövőbeni piaci körülményekre.
• A létfontosságú információk folyamatosan elavultak és/vagy egyszerűen hibásak.
• Bizalmatlanság a vállalat üzleti és informatikai oldala között.

E módszertanok mélyre ható vizsgálatakor megdöbbentő a felismerés, hogy e megközelítések egyike sem igazán teljes. Mindegyiknek vannak erősségei bizonyos területeken, más helyeken pedig gyenge pontjai.

Emiatt jó néhány vállalat esetében e módszertanok egyike sem jelent teljes körű megoldást. Az ilyen vállalatoknál másfajta megközelítést javaslunk, úgynevezett vegyes vagy egyedi módszertant. Válasszon ki e módszerek mindegyikéből egy-egy elemet, majd módosítsa és ötvözze azokat vállalatának specifikus igényei alapján.

Jelentős előnyei lehetnek annak, ha a vállalati architektúrának része a magasabb szintű döntéshozatal, a változó igényekhez vagy piaci körülményekhez való jobb alkalmazkodóképesség, a kevésbé hatékony vagy felesleges folyamatok megszüntetése, a vállalati eszközök kihasználásának optimalizálása, valamint a fluktuáció minimalizálása.

Ám e módszertanok bármelyike és mindegyike is csak annyira hasznos, amennyire a vállalat képes elköteleződni a változtatások végrehajtása mellett. Az elköteleződésnek pedig a vállalat legfelsőbb szintjéről kell indulnia.

Az Enterprise Architecture módszer alkalmazásának ígérete nem változott: az IT költségeinek és komplexitásának csökkentése az üzleti érték és eredményesség növelésével párhuzamosan — illetve, még egyszerűbben fogalmazva, az Ön versenyképességének növelése egy olyan világban, ahol a verseny csak egyre nő.